Nem vagyok egy nagy koránkelő. Bírok aludni, az már biztos. De ma reggel héttől nagyjából egyig nem nagyon volt megállás. Ez van akkor, ha jön a rendezvény. Szerencse, hogy szép napsütéses idő volt, de ez a hőmérőt nem nagyon izgatta föl. Könyveket válogattam, nem sokat, de úgy átfagyott a kezem a nagyjából fél óra alatt, hogy újabb fél óra kellett, hogy kiengedjen. Könyvturi lesz ugyanis, de olyan hideg a helység ahova be kell rendezni, hogy nagyon. Nincs benne fűtés. Holnap folyt.köv., a dekorációval azt hiszem, kész vagyunk.
Agyonra kerestem a ragasztópisztolyt, mert hát kellett volna. Rémlett, mintha a nagylyány valmit elvitt volna a kreatívos rekeszből, de nem láttam, hogy mit. Megnéztem a szobájában, nagyon em kotorásztam, első-második körülnézésre sem találtam. Kértünk kölcsön mástól, mert fontos volt, aztán fészen megkérdeztem tőle, hogy tud-e róla valamit. A fiókjában van.... ja, hogy b+! Senem szól, hogy elviszi, senem, hogy elteszi..... ő amúgy a nokommentek netovábbja, elég rendesen tesz róla, hogy az ember inkább ne is foglalkozzon vele. Most is csak egy legyintés egy cikornya kíséretében. Nem neki, csak magamnak. Nincs értelme bármit is szóvá tenni, olyan sötét mint az éjszaka.... hát pukkadjon meg!
Eléggé le vagyok merülve, elfáradtam, alhatnékom van, hidegem van.... É.P. meg temetésen jóvalödébb. Remélem, nem fagynak oda teljesen. Nem tud szépbe öltözni, mert nem tudta elhozni a csizmáját, zárva volt már a cipész, aki megsarkalta. :-/
Még egy óra és megyünk haza. Gondolom ott nincs valami meleg, dél óta nem tett senki a tűzre. De majd megint jól a tettek mezejére lépek és begyújtok. Ha el nem alszom
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése